2010. január 6., szerda

Narancsos almadzsem

Az ajándékok közé is feltehettem volna, mivel ajándékok voltak a kis "csuprok".
Van akinek csak úgy, figyelmes apróságként adtuk (pl.: Bala óvónénijeinek vittünk belőle: az arcukat elnézve, igen csak örültek, s meglepődtek, hogy házi, nem szokványos lekvárt kaptak dísz csomagolásban), van akinek ajándékkísérőként. Az volt az egyetlen baj vele, hogy dupla adagot kellett volna csinálnom, mert tudtam volna még bőven kinek adni. Na de sebaj lesz még karácsony.



Az ötletet és a receptet is itt találtam.
A receptet azért én is leírom, mert van amit másképpen csináltam:

- 2,5 kg alma
- 4 citrom leve
- 4 db narancs
- 1 kávéskanál fahéj
- ½ kávéskanál őrölt gyömbér
- ½ kávéskanál szerecsendió
- 3 evőkanál méz
- 30 dkg cukor
- 2 zacskó dzsemfix

  • A ciromok levét kifacsartam, s egy mélyebb tálba tettem. Ahogy megpucoltam egy almát, rögtön belerotgattam, hogy ne barnuljon meg.
  • A citromlét átöntöttem egy lábosba, amibe belereszeltem az almákat, s közben minden alma után megkavartam, hogy bizti nem barnuljon az alma reszelve sem.
  • Belereszeltem a négy narancs héját (jó alapos mosás után persze), majd a kifacsart levüket is hozzáadtam az almareszelékhez.
  • Jöhettek a fűszerek, a méz és a cukor is, majd lassú tűzön főzögettem, kevergettem, s nézegettem :)
  • Amikor már elég álmos voltam, s aludni kellett volna menni, azaz gőzöm sincs , hogy mennyi ideig főztem (sorry), óvatosan , apránként elkevertem benne a dzsemfixet.
  • Alaposan kimosott üvegekbe töltöttem (9 és 1/2 sac/kb 2 dl-es üveg lett) és még forrón fejtetőre állítottam az üvegeket, ahogy a dzsemfix javasolta (no persze előtte a tetők rákerültek az üvegekre :D)
Másnap díszítgettem, csinosítgattam őket, azt is szívvel, lélekkel.
Szépek lettek és nem utolsó sorban finomak (a 1/2 üvegnyi hamar elfogyott. Egy része az éppen kisült linzerekbe került, egy része pedig nyalánkságom áldozata lett).

4 megjegyzés:

  1. Csodálatos!!!
    Ilyen üvegeket honnan szereztél? A gömbölyűeket. Meg az egész, a csillogós felirattal...
    Bár csak ilyeneket tudnék én is.
    Elájulás!
    Kiteszlek kedvencnek nálam, ezt másnak is látnia kell! :)

    VálaszTörlés
  2. :) :) :)
    Na nem egy nagy ördöngőség :) Látva a műveidet simán megcsinálod :)
    Az üveg eredeti tartalma Flora majonéz (http://www.szivbarat.hu/index.php?content=94).
    A csillogó a címkéken pedig glitter kontúr.

    A közzétételemet oldaladon meg köszönöm. Melengeti szívemet :)

    VálaszTörlés
  3. Timtom!? szia, van esetleg felesleges Flóra majonézes üveged? érte mennék, megköszönném, kifizetném :)
    jó sokat gyűjtöttem, és megszűnt sajnos, pedig az üvegen túl a majonéz is finom volt, ha egy van felesleg az is érdekel :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Ma'ayan! Most vettem csak észre, hogy korábban, és ráadásul jó régen írtál már nekem asz üvegek ügyében. Sorry, valószínű spamnek tekintette a levelet a rendszer, vagy más galiba volt vele. Passz.
      Sajnos nem tudok etéren segíteni. Nekem is nagy kedvencem volt ez az üveg, s mivel gyakran és sokaknak készítettem ajándékba lekvárt, ha tudtam, ezt az üveget használtam, mert nagyon tetszetősen mutattak feldíszítve. 1-2 még van a kamrában ugyan, de tele lekvárral, s azokat már magamnak őrizgetem, ha kiürülnek. Ennek az üvegnek a szeretete és megszűnése kapcsán bennem már az is felmerült, hogy a gyártótól megkérdezem, honnan szerezték be ezt az üveget, de nem tettem még meg ezt a lépést. Én anno csak ezért vettem ezt a fajta majonézt és nem másikat, mert az üvegére hajtottam. Itt igazolódik be eredeti szakmám (csomagolástechnológusként végeztem) szépsége: egy jó csomagolással minden eladható. Most ezzel nem a majonézt szeretném minősíteni, mert szerettem is, de tény, hogy amióta nincs ez az üveg a piacon, áttértem másra. Megjegyzem, szintén csomagolás alapján választva, csak most a praktikusság van előtérben.
      No jól elkalandoztam a válaszomban, s ráadásul még üvegekkel sem tudok szolgálni, elnézést! De köszönöm, hogy benéztél a blogomra, ami terveim szerint egyszer újra életre kel...

      Törlés