2010. január 7., csütörtök

Hull a hó és hózik-zik-zik...

Lassan már egy napos a téma, de hát most jutottam csak gépközelbe.
Szóval havazott és havazott és csak havazott :)
A táj gyönyörű lett, a kedvem jó. Nekem igen, mert én ugyebár itthon vagyok Danival. Apa reggel elviszi Balát oviba, s délután mi megyünk érte.
Már Apáéknak sem volt könnyű a dolguk, de Ők még ki tudtak állni a garázsból, de Apa bő két óra alatt tette meg a 15 km-es távot a 10-es főúton a munkahelyéig. Alig volt szegénykém ideges. :( Próbáltam rábeszélni, hogy forduljon vissza, s majd dolgozik itthonról, Baláért meg elmegyünk szánkóval az oviba, de sajna volt egy tárgyalása is napközben, amiért kénytelen volt becsúszkálni a városba.
Úgyhogy maradtunk kettecskén Danival. A hó meg csak esett. A délutáni alvás idejére be kellett iktatnom egy hóhányást (nem lapátolást, mert a Jesszuskától kaptunk egy hóhányót/Bala nevezte el így a hómarót :) /, aminek most igen csak jó hasznát vesszük :) ). Röpke egy óra alatt kiástam magunkat, hogy el tudjunk indulni, ha Dani ébred. No azért a hóhányó nem önjáró, így azért így is megdolgoztatott a természet, de bevallom jól esett :) Babyőr a zsebemben fityegett, hogy halljam ha Dani ébredne. De nem. Jót durmolt közben az ágyikójában :)

Ilyen volt, ilyen lett:



Téli látképünk:

2010. január 6., szerda

Torták

Kedves Raindrop!
Asszem csak addig lesz fent a kép, míg megnézed. Előkeresve a képet még szörnyűbb, mint amire emlékeztem :'( (jó régi kép, régi géppel, előhivatva, s valamikor beszkennelve). Meg a receptje sincs már meg :(, pedig igen finom volt.
Viszont egyre rájöttem :) Sütök majd egyet, s készítek egy jobb képet :D


És mivel említetted a feketeerdő tortát, íme, az is van az arhívumomban :D.


Narancsos almadzsem

Az ajándékok közé is feltehettem volna, mivel ajándékok voltak a kis "csuprok".
Van akinek csak úgy, figyelmes apróságként adtuk (pl.: Bala óvónénijeinek vittünk belőle: az arcukat elnézve, igen csak örültek, s meglepődtek, hogy házi, nem szokványos lekvárt kaptak dísz csomagolásban), van akinek ajándékkísérőként. Az volt az egyetlen baj vele, hogy dupla adagot kellett volna csinálnom, mert tudtam volna még bőven kinek adni. Na de sebaj lesz még karácsony.



Az ötletet és a receptet is itt találtam.
A receptet azért én is leírom, mert van amit másképpen csináltam:

- 2,5 kg alma
- 4 citrom leve
- 4 db narancs
- 1 kávéskanál fahéj
- ½ kávéskanál őrölt gyömbér
- ½ kávéskanál szerecsendió
- 3 evőkanál méz
- 30 dkg cukor
- 2 zacskó dzsemfix

  • A ciromok levét kifacsartam, s egy mélyebb tálba tettem. Ahogy megpucoltam egy almát, rögtön belerotgattam, hogy ne barnuljon meg.
  • A citromlét átöntöttem egy lábosba, amibe belereszeltem az almákat, s közben minden alma után megkavartam, hogy bizti nem barnuljon az alma reszelve sem.
  • Belereszeltem a négy narancs héját (jó alapos mosás után persze), majd a kifacsart levüket is hozzáadtam az almareszelékhez.
  • Jöhettek a fűszerek, a méz és a cukor is, majd lassú tűzön főzögettem, kevergettem, s nézegettem :)
  • Amikor már elég álmos voltam, s aludni kellett volna menni, azaz gőzöm sincs , hogy mennyi ideig főztem (sorry), óvatosan , apránként elkevertem benne a dzsemfixet.
  • Alaposan kimosott üvegekbe töltöttem (9 és 1/2 sac/kb 2 dl-es üveg lett) és még forrón fejtetőre állítottam az üvegeket, ahogy a dzsemfix javasolta (no persze előtte a tetők rákerültek az üvegekre :D)
Másnap díszítgettem, csinosítgattam őket, azt is szívvel, lélekkel.
Szépek lettek és nem utolsó sorban finomak (a 1/2 üvegnyi hamar elfogyott. Egy része az éppen kisült linzerekbe került, egy része pedig nyalánkságom áldozata lett).

2010. január 4., hétfő

Havazott :)

Sokan hülyének szoktak nézni, amikor szóba kerül, hogy ki melyik évszakot szereti. Én a telet előrébb rakom a rangsorban a nyárnál. Egyszerű: gyönyörű a havas táj és mivel nem városban lakunk, így viszonylag sokáig tudjuk élvezni a szépségét, ha leesik egy nagyobb mennyiség. Másik, hogy én inkább fázni szeretek, mint hogy csurogjon rólam a víz.

És most megint esett. És nem csak néztük bentről, hanem kint is voltunk megszemlélni, no meg lapátolni.

Pihenő természet



Hóangyalka

Ajándékok...

Elkezdem megmutizni a "homemade" ajándékokat, hiszen már betöltötték szerepüket, s nem bukok le velük itten. (A bejegyzést folyamatosn bővítem majd, s nem külön bejegyzésként pakolom fel őket.)

AnnoAjándék
Elsőként nem egy most átadott ajándékot mutatnék, hanem egy jó pár évvel ezelőtt készült adventi naptárat, amit anno a keresztlányomnak készítettem meglepinek. Szerettem csinálni is, meg átadni is :)


Novemberben átadott karácsonyi ajándék
Unokahuginknak készült ez a pihe-puha kardigán és satyi. De mivel elkészültekor úgy véltem, hogy pont jó méretileg, így nem mertem karácsonyig várni az átadásával, elő ajándék lett :). És tényleg pont jó lett :) A satyi modellje maszatos Danink :)




Ökoszatyor
Colette-nél találkoztam először az ökoszatyrokkal, s már első látásra beléjük szerettem. Elterveztem, hogy a környezetem nőnemű egyedei kapnak egy-egy "sk"-t karácsonyra, de sajna csak a prototípussal készültem el, s kinek másnak adtam volna, mint szeretett Édesanyámnak :)
Az alapanyagok és a tervek megvannak a többihez is, így idővel testvérkéi is lesznek a praktikus, mindenhová magaddal vihető, de mégis jókora méretű textilszatyornak.
Colettnek és fiának, Pepitának pedig ezúton is köszönöm, a profi ferdepántot, a zöld különböző árnyalataiban pompázó anyagokat és a behúzott gombokat, melyeket pár hónapja tőlük vásároltam a Meskán, s ehhez az ajándékhoz használtam belőlük először. És nem utolsó sorban a szatyor ötletét is köszönöm, nagy sikere volt, s remélem lesz is a többinek.



Panka ajándéka
Két fiúnk után a harmadik uncsi unokahugi lett :D, így alkothatok :) Nem mintha a fiúknak nem lehetne, de hát azért egy leányzót mindig könnyebb csicsázni :)
A hálózsákra azért vagyok magam büszke, mert nem volt semmi szabásmintám, csak egy Dani által használt, s kedvelt bolti "mintadarab". Arról leügyeskedtem az alkotórészeket, majd neki álltam összeállítani. A cippzár bevarrásától paráztam egy kissé, de elsőre, bontás nélkül megoldottam :), pedig vatelin és bélés is van benne :)
Ha már csak fele annyit használja Panka, mint mi a miénket, akkor megérte megvarrni :)

Visszatérés

BOLDOG ÚJ ÉVET MINDEN LÁTOGATÓMNAK!

Szilveszter napján többen is jártak nálunk nagy örömünkre. Ezeknek a malackáknak az ötletére Raindrop-nál leltem, s ezúton is köszönöm Neki, hiszen nagy sikerük lett. Jó pofák lettek és finomak is. S hogy miként készültek? Az egész család segített :) Ki hogy tudott: Picúrunk bealudt, így tudtunk ügyködni. Nagyobbikunk szaggatott, szemeket pakolt, Apa pedig kenegetett. Jó móka volt :)

Ha valakinek esetleg a recept is kell:
- 2 dl langyos tej
- 1/2 élesztő kocka (2,5 dkg)
- 60 dkg liszt
- 20 dkg puha vaj
- 1 tömlős krémsajt
- 1 tojás
- 1 kávéskanál cukor
- 2 kávéskanál só
Kenéshez: 1 tojás
Szemeknek: egész fekete bors

Elsőként a tejből, az élesztőből és a cukorból kovász futott.
A liszt és a puha vaj elmorzsolását az újdonsült, Jézuskától kapott, szuper konyhai robotomra bíztam, s remekül teljesítette a feladatát :)
Összezuttyintottam a keverőtálban minden tészta-kelléket és jól összedolgoztattam a masinával.
A tervezett fél óra helyett egy órácskát is kelt 35C-on a sütőben dolgos teendőim miatt, de nem ártott meg neki.
Kiborítottuk az asztalra, kinyújtottuk, s malacokat formáltunk kétféle méretű pogácsaszaggatóval (nagy: fej, kicsi: orr, fülek) és egy szívószállal (orrocskákhoz).
Bekenegettük tojással (az orrrész és a fülek alá is került), megkapták a szemeiket és mentek az előmelegített sütőbe kipirosodni.

Pikk-pakk készen lettek, pedig Apa először morgott, hogy "Ma még sütni akarsz? Nincs elég maradék?" De a végén tetszett neki is a végeredmény. :)))




2009. december 15., kedd

Dolgos advent

Hát... asszem nem a legjobbkor kezdtem ezt a blogolást...

Ezerrel dolgozok a karácsonyi meglepiken, a két fiacskám meg a háztartás mellett többnyire éjszakánként, így a blog fejlesztgetése igen csak háttérbe szorult.
De azért készültek ám dolgok:
  • Előző bejegyzéshez kapcsolódóan zöldségesk és gyümölcsök, de az adventi zsákocskákba nem kerültek be méretük miatt, meg kosár sem készült nekik. De leginkább az vetett vissza, hogy nem láttam a készültük közben Bala csillogó szemeit, ahogy elkészült a tök és az eper. Sokkal jobb volt úgy készíteni őket, hogy ott nyüzsgött körülöttem, hogy na? Mikor lesz kész Anya? Úgyhogy amik eddig elkészültek, majd még kitalálom, hogy hogy fedem fel létezésüket, de az ünnepek után a fiúkkal együtt készítem tovább a gyümiket és zöldségeket.

  • Készítettem adventi koszorút:

  • Elkészítettük Apával az idei adventi naptárat, amit már jó pár éve varrtam, de még mindig jól funkcionál :)


  • Horgoltam ablakdísznek csillagokat. A képen éppen a sütőben keményednek :)


  • No és készülnek az ajándékok, de ezekről képet majd csak az ünnepek után, hogy ne legyen belőle lebukás :)

Ui.: És akkor a karácsonyi sütögetés időszaka még csak most kezdődik :) ... Nem lehetne, hogy egy nap 48 órából álljon?