2010. március 16., kedd

Ezt nem hiszem el ...

Már mentem volna aludni, amikor kinézek az ablakon, s kikerekedik a szemem: Ismét szakad a hó! Nem is kicsit! Ismételten fehér minden. Pedig napközben milyen gyönyörűen sütött a Nap! De ezekszerint még nem tavaszi sugarakkal.
Minden télimádatom ellenére már én is a tavaszt várom!
Kép hozzáadása

Ez a város meseváros... kitalálós játék Ágónál

Ismét jelentkeztem egy játékra, most Ágó-nál:

Ha van kedvetek, játszatok Ti is!

Horgolgattam

Jól eltűntem mostanság. De sajnos meg volt/van az oka. Balánkat pénteken műtik. Kikapják az orrmanduláját, így ennek előzményeiként rohangáltunk hol jobbra, hol balra, hol vissza a kórházba, dokikhoz... Szeretnénk már nagyon túl lenni rajta, illetve most szeretnék egy hónappal idősebb lenni.

Viszont esténként, illetve néha napközben is, ha a fiúk engedték vagy nem csak egyedül voltam velük, kikapcsolódásként horgolgattam. Most nem öncélúan. Tagja lettem egy szuper csapatnak, a Horgo-blogon, s itten készül egy takaró, aminek elkészültéhez én (egyelőre) ezzel a három blokkal járulok hozzá:


Aztán ha időm engedi, majd horgolgatok még.
A takaró elkészítéséhez bárki csatlakozhat, s nemes célja van a közös munkánknak, erről itt olvashattok bővebben:


Amúgy meg pont kapóra jött ez a netes feladat, hogy kipróbáljak különböző blokkokat, ahhoz, hogy eldöntsem melyikkel készítem majd el nagy tervemet, egy horgolt párnát, illetve egy (ágy)takarót. De a kivitelezés még várat majd magára, mert annyi félbehagyott művem van, hogy először azokat akarom befejezni (pedig nagy a kísértés hogy "blokkolgassak" esténként).

2010. március 2., kedd

Patchwork násztakaró

Nálam: Patchwork / Foltvarrás = Nagy szerelem
A kreatívkodásaim közül talán ez az a technika, amit leginkább magaménak tudok tekinteni. Erre tudom azt mondani, hogy nem vagyok kezdő a témában. Ennek ellenére azt is vallom, hogy még van mit bőven tanulnom, s vágyok is erre. (Mondjuk ez minden hobbymra igaz.)

Patchwork témában most az eddigi főművemet mutatnám meg, ami egy igazi "násztakaró", pontosabban "nászágytakaró", mivel nászajándékba készült.


Imádtam csinálni. Az első tervezgetéstől, az anyagok kiválasztásán át a szabásig, varrásig, összeállításig... minden mozzanatát, részletét.

A takaró alapinspirációja egyik kedvenc könyvemből származott:
Egy röpke történet ehhez: a mai napig nem hiszem el, hogy amikor pont ehhez a takaróhoz válogattam az anyagokat, s az összes tervrajzommal a kezemben sakkoztam, hogy akkor hogyan álljon össze a színvilága a takarónak, egyszercsak feltűnt a boltban Halász Edit. Kiszúrta, hogy az egyik takarója az ihletadója a készülő művemnek. Nagyon kedvesen válaszolt minden kérdésemre, s eloszlatta félelmeimet a méretileg nagy mű kivtelezhetőségének tekintetében, majd dedikálta a könyvemet. :)



A fenti képen is látható, hogy a takaró nem éppen kis méretű (220x220), de mindehhez a pocakom sem volt éppen kicsinek mondható, hiszen a Danipocakom utolsó hónapjaiban tartottam, a nyár kellős közepén. A család nem egyszer kérdőjelezte meg, főleg a végén, hogy normális vagyok e, hogy ekkora pocakkal, ekkora takarót varrok, hiszen amikor a végső összeállítást, tűzéseket csináltam, nem volt egyszerű feladat mozgatni a gép alatt a művet, + közben be is takart a jó melegben. (Most megnézve a képet, hogy fértem hozzá a géphez?) De a lényeg az, hogy Danit egyáltalán nem zavarta, sőt a mai napig nem zavarja, ha varrok. Megszokta a pocakomban a gép zakatolását. Simán alszik a mai napig, ha varrok. Szerintem neki ez a zakatolás lett az altatódala. :)

A takaró teljes "sk" csomagolást is kapott tőlem:


Amortizáció

Imádom a telet, amíg szép havas.
Mostanra már nem az, úgyhogy jöhet a tavasz.

Hóemberünk igen csak leamortizálódott a hirtelen jött melegtől:

2010. március 1., hétfő

Tigris jelmez

Ígérem jövő farsangig nem jövök jelmezképekkel, leírással, de tegnap a képeimet bújva jöttem rá, hogy ezt még fel szerettem volna tenni a lovagjelmez közelébe, de akkor elmaradt.
Tekintsük "anno készült kreatívmánynak".

Bala tavaly, első farsangján tigris volt.

A jelmez megvalósítása egyszerű volt.

Hozzávalók:
- 2 db fehér harisnya
- fehér hosszú ujjú póló
- narancssárga textilfesték
- vékonyabb és középvastag, bolyhosabb flíz (maradékok)
- különböző vastagságú fekete cipőfűzők
- kis darab fekete filc
- 1 pár fekete kesztyű
- narancssárga dekorgumi
- 2 szál fekete zseníliadrót (pipapiszkáló)
- fekete hajráf
- nikecell porisztirol golyócskák töltetnek

Elkészítése:
- A harisnyákat és a pólót befestettem narancssárgára.
- A póló elejére "V" alakban (na jó trapéz) felcikkcakkoltam a vastagabb flízből egy nagyobb drabot.
- A cipőfűzőkből (váltakoztatva a vastagságukat) kialakítottam a mintázatot a flízre, szintén cikkcakköltéssel dolgozva.
- A fülekhez kivágtam a dekorgumiból a megfelelő alakot, majd géppel rácikkcakkoltam a vékonyabb flízt. A zseníliadrótot szintén cikkcakköltéssel felvarrtam a dekorgumira, követve a fül formáját. Végül a füleket ragasztópisztollyal felragasztottam a hajráfra.
- A farkincához az egyik harisnyának az egyik lábrészét levágtam, s felszabtam hosszában. Rávarrtam keresztirányban pár cipőfűzőt, illetve a végére a kis darab fekete filcet. Hosszában összevarrtam, kifordítottam, végül lazán kitömtem a nikecell golyócskákkal és felvarrtam a harisnyanadrág hátsó derékrészére.
- A tigrismaszk egy gyerekmagazin reklámterméke volt, de dekorgumiból könnyen elkészíthető egy alkoholosfilccel csíkokat dekorálva rá.
- Készültem még arcfestéssel is, de az Úrfink nem engedte magát kipingálni. Helyette Dani lett nyáron kifestve, igaz nem én művészkedtem rajta, de tündéri kistigris lett belőle :) Valami hasonlót akartam Balára is pingálni.

2010. február 26., péntek

Tiffany ablakdísz és doboz

Szóval tiffany...
Hmmm... nagy szerelem részemről, de sajnos rég foglalkoztam ezzel a technikával, mivel nem éppen gyerekbarát, hacsak nincs az embernek egy külön műhelye hozzá. No az még nincs. Így csak terveim vannak. No de majd egyszer, ha elkészül a hobby kuckóm....
Addig meg a régen készülteket mutatom.

Tiffany ablakdísz
Amikor elvégeztük Anyummal az alaptanfolyamot a technika megtanulásához, kellett választani egy mintát, amit elkészítünk a két tanfolyami nap folyamán. Nos én ezt választottam. Tanárunk ingatta elsőre a fejét, hogy ez nem éppen kezdőknek valód, de ha nagyon ragaszkodok hozzá, majd segít. Segítenie nem igen kellett, hacsak annyit nem, hogy egy pár órát ráhúzott miattam, mivel igen aprólékos a minta, én meg maximalista vagyok. Ám a végeredményhez gratulált, s elismerését fejezte ki. :)

Tiffany doboz
Azért nem tagadom meg magamat, kerüljön utamba bármilyen technika, a csomagos vérem előbújik, s előbb vagy utóbb, de doboz kerül ki a kezeim közül. Így volt ez a tiffanyval is. És amire igazán büszke vagyok, hogy elsőre sikerült, s hogy a mai napig funkcionál, nem esett szét darabjaira, és hogy maximálisan minden részlete saját tervezésű. A minta is. :)