Zokniparipa (Folyt köv: Készülni fog valami ...)

Kissé ugyan megkésve teszem közzé, de elkészült időben a farsangi kelléknek (is) szánt paripánk. :)

Az eredeti ötletet itt leltem.
És hogy minden együtt legyen, újra kezdem paripánk születésének leírását:

Hozzávalók:
- fél pár zokni
- seprűnyél
- cérna
- töltő flíz
- filc
- műbőr
- heveder/ripsz szalag
- függönyzsinór
- függönykarika
- gomb
- fonal
- papír
- cérna, olló, varrótű
- szög, kalapács
... és egy adag kreatívkodási vágy és nem utolsó sorban szabadidő :)



1.) Zokni kitömése

A töltőflíz jelentem most is nagyon jól bevált, csak ajánlani tudom, ha valamit tömni kell kreatívkodáskor.

Bala nagyon lelkes segítőtársam volt ebben a munkafázisban :)

Először a fejet tömtük ki, majd belehelyeztük a seprűnyelet, amit jól odaszögeltünk a buksi tetején, hogy ne tudjon majd kicsúszni. Ezután pedig kitömtük a nyakrészt is. Mikor ezzel megvoltunk, a zokni szár részét, ami ugye itt a nyak alja lett, szigszalaggal jól ráerősítettem a nyélre.

2.) Fülek

A műbőr vásárlásakor találtam egy nagyon jó kárpitos pihe-puha anyagot, amit a fül külsejének szántam, így kétféle anygból készült. Kívül lett pihe-puha, belül pedig műbőr. Ennek megfelelően 2x2 db fület szabtam ki, majd páronként pelenkaöltéssel összeöltögettem, majd az alját behúztam, hogy meglegyen az íve. Végül felvarrtam őket a megfelelő helyre.

3.) Pofa + Sörény

A pofarészt a zokninak azon a részén, ahol a lábujjvarrása van, körbe kötöttem egy hímzőfonallal, s átszúrva a pofarészt, egy másik fonalhurokkal kialakítottam a száját.

A sörénynek szánt fonalból egy jó nagy mesekönyvre feltekertem 6 adagban az egész gombolyagot. Mikor eggyel elkészültem, akkor lehúztam a könyvről és a közepén jó szorosan összekötöttem. A hat "masniból" ötöt hosszabb szálúnak (sörénynek) , egyet pedig rövidebb szálúnak (frufrunak) készítettem. Az öt nagyobb "masnit" egymás mögé sorakozva felöltögettem a nyak felső részére, a "masnik" közepénél, a fülek mögül indulva. A frufrunak szánt "masnit" a két fül közé varrtam fel, úgy, hogy a nyél szegecselését majd eltakarja. A "masnik" felvarrása után a fonalhurkokat mindenhol szétvágtam.

4.) Szemek

A Nagyimtól örökölt gombhalom hosszas túrása után akadtam rá az éppen lószemnek beillő anno szerintem kabátgombnak szánt fekete csodákra. Fehér filcből vágtam két, a gombnál kicsit nagyobb átmérőjű kört, a gombok alá. A két szem felvarrását egy időben csináltam, és a zokni belsejében egymással összehúztam őket, így egy kicsit beljebb süppedtek a zokniba, így mélyebben ülő szempárt kaptam.

5.) Kantár/hám + Gyeplő

A kantárhoz a ripsz szalagból levágtam a következő hosszúságokat: 1x18cm, 1x13cm, 1x10cm, 2x23cm (ez persze függ a fej méretétől). A szalagok végeiből először visszahajtottam 1-1cm-t. A két legrövidebb szalagot rávarrtam a két függönykarikára úgy, hogy egyöütesen egy kört alkossanak, ezek kerülnek a pofarészhez. A két leghosszabb szalagot szintén felvarrtam a függönykarikákra , ezek futnak hátra a nyakhoz. A megmaradt szalag kettős felvarrásával kialakítottam a nyaknál futó kantár részt (ez köti össze a két hosszanti szalagot). A kantár felhúzása után a hosszanti szalagok végeit felvarrtam a sörény tövéhez, úgy, hogy rejtve legyenek.

A gyeplőnek szánt függönyzsinór két végét átfűztem a függönykarikákon, s visszahajtva önmagára szigszalaggal rögzítettem.

Ui.: És ugyebár lovagnak nem csak lova van, hanem páncélzata és egyéb kellékei. Na ez lesz a következő bejegyzés tárgya. :)