2010. február 26., péntek

Tiffany ablakdísz és doboz

Szóval tiffany...
Hmmm... nagy szerelem részemről, de sajnos rég foglalkoztam ezzel a technikával, mivel nem éppen gyerekbarát, hacsak nincs az embernek egy külön műhelye hozzá. No az még nincs. Így csak terveim vannak. No de majd egyszer, ha elkészül a hobby kuckóm....
Addig meg a régen készülteket mutatom.

Tiffany ablakdísz
Amikor elvégeztük Anyummal az alaptanfolyamot a technika megtanulásához, kellett választani egy mintát, amit elkészítünk a két tanfolyami nap folyamán. Nos én ezt választottam. Tanárunk ingatta elsőre a fejét, hogy ez nem éppen kezdőknek valód, de ha nagyon ragaszkodok hozzá, majd segít. Segítenie nem igen kellett, hacsak annyit nem, hogy egy pár órát ráhúzott miattam, mivel igen aprólékos a minta, én meg maximalista vagyok. Ám a végeredményhez gratulált, s elismerését fejezte ki. :)

Tiffany doboz
Azért nem tagadom meg magamat, kerüljön utamba bármilyen technika, a csomagos vérem előbújik, s előbb vagy utóbb, de doboz kerül ki a kezeim közül. Így volt ez a tiffanyval is. És amire igazán büszke vagyok, hogy elsőre sikerült, s hogy a mai napig funkcionál, nem esett szét darabjaira, és hogy maximálisan minden részlete saját tervezésű. A minta is. :)

2010. február 25., csütörtök

Bölcs bagoly

Igen-igen-igen! Öcskösöm túl van rajta. Papírosa még nincs róla, de már villamosmérnöknek mondhatja magát. :) Ezúton is gratula neki és hatalmas puszi!

Ide kapcsolódóna mai "gyerekszáj" történetünk Balától:
- Mama! Gabó hol van?
- Elment , megünnepelni a haverjaival, hogy villamosmérnök lett.
- ... Akkor ezekután Ő fogja vezetni a villamosokat?
:)

Sokat gondolkodtam, hogy hogyan vezessem be a régebben készült műveimnek a bemutatását. Most kapóra jött a zsebbagoly, ami tegnap kabalaként szolgált.
S ha bagoly, akkor íme egy másik bagoly, amit nevezzünk bölcs bagolynak a mai napi öcskös bravúr kapcsán.



Anno őt is Gabónak készítettem szülinapi ajándéknak, tiffany technikával. Holnap pedig felteszem egy másik tiffany művem megmutatni és így tovább...

2010. február 24., szerda

Zsebbagoly kabalának

A család és az ismerősök összes ujja összetéve, kinek keresztbe, kinek hármasával, hiszen ezekben az órákban, percekben államvizsgázik az én drága Öcsikém. Tegnap míg Dani 3,5 :O :) órát szunnyantott, összedobtam-vágtam-tűztem neki egy zsebbaglyot kabalaként (erdeti ötlet innen).


Minden öltésében ott a drukk. Hogy miért éppen bagoly? Mert Gabó, illetve mostmár mi is Anyummal vadásszuk a baglyos dolgokat. Több száz bagoly lakik már Gabó bagolyvárában, azaz a szobájában. A netről nem egy bagolyötletet gyűjtöttem már le. Most ez tűnt a legkivitelezhetőbbnek, meg zsebkabalaként is elfér. Abban viszont biztos vagyok, hogy nem ez az első és nem is az utolsó baglyos csecse, ammit Öcskösnek csináltam. Jah, és HAJRÁ!!!

2010. február 23., kedd

Itt (volt) a farsang, áll(t) a bál... / Lovagjelmez

Nos ezzel a címmel pláne elkéstem, de sajna közbe szólt egy fránya vírus, amiből nehezen mászunk ki. :(
Szóval a paripára lovag is kell. Azaz ha jobban belegondolok, fordítva történt a dolog. Bala lovag szeretett volna lenni farsangon. Nosza, Anya kutatott a neten, gyűjtötte a fotókat, ötleteket, s kattogott a buksija. Ráleltem a paripa modellre, s feltettem a kérdést Balának képekkel illusztrálva persze, hogy milyen lovag szeretne lenni. Válasz: sisakos. Nem ám egyszerű kosztümös, ááááááá. :D Így a merev páncélzat kialakítása mellett döntöttem, bár asszem utólag felül kell bírálnom döntésem, hiszen egy merev jelmezt pikk-pakk ledob magáról a gyerkőc, mivel nem tud benne izegni-mozogni. De mindenesetre tetszett a kész mű mindenkinek, s viseltük is egy kis ideig, de az biztos, hogy jövőre valami "plasztikusabb" jelmezzel fogunk előrukkolni. Az ötlet már megfogalmazódott Balában: méhecske. No de egy év alatt még sok víz lefolyik a Dunán. Mindenesetre már arra is vannak ötletmozaikjaim, hogy hogyan lehet majd megvalósítani a zümit:)
No de most maradjunk a lovagunknál, miként is készült el ŐLordsága.

Alapanyagok:
- hullámkarton
- kartonlemez
- matt és fényes ezüst, valamint bronz öntapadós fólia
- kétoldalas ragasztószalag
- kétoldalas szivacsos ragasztószalag
- ezüst és fekete szigszalag
- öntapadós tépőzár (bolyhos és horgas)
- papírhenger
- bronz színű miltonkapocs
- alkoholos filc, olló, sniccer, ragasztópisztoly, csavarhúzó









1.) Pajzs

* Kartonlemezből kivágtam a pajzs formáját, majd rákasíroztam az ezüst öntapadós fóliát és körbevágtam sniccerrel a karton szélénél.
* Fekete szigszalaggal körbeszegtem (nem egyszerre, hanem kisebb szakaszokra bontva a pajzs kerületét).
* Csavarhúzóval kilyukasztottam a miltonkapcsok helyét, majd rögzítettem őket. A kapcsok lábainak széthajtása után a pajzs hátulján a kapocslábakat leragasztottam a kétoldalas szivacsos ragasztószalaggal, majd erre ráragasztottam még egy szigszalag réteget is, hogy az éles kapocsvégek és szélek semmiképpen ne tudjanak sérülést okozni.
* A sárkányt megszerkesztettem pauszon, majd átmásoltam a bronz színű öntapadós fóliára, kivágtam, alkoholos filccel kontúroztam, s felragasztottam a pajzsra.
* A képen nem látszik, de a pajzs hátuljára készült még két "kapaszkodó", amibe a kart lehet bedugni. Ehhez levágtam a hullámkartonból két téglalapot, amit meghajlítottam félkörré, s felragasztottam kétoldalas ragasztóval és szigszalaggal a pajzs hátuljára. A két részt olyan távol tettem egymástól, hogy az egyik a csuklónál legyen, a másik a könyökhajlatnál.

2.) Páncél

* Szabásmintapapíron megterveztem a páncélzatot. Az eleje és a háta ugyanaz, csak az oldalsó összekapcsolódási részük más.
* Hullámkartonból kivágtam a két részt. Kasíroztam az ezüst öntapadós fóliával őket, de itt nem vágtam közvetlenül körbe a karton mentén, hanem mindenhol ráhagytam, s bevagdosva a fóliát, visszahajtottam a karton hátoldalára.
* Balához hozzápróbálva a két oldalt, a megfelelő helyen megtörtem a kartont, hogy idomuljon a testéhez, máramennyire ez megoldható volt.
* Felragasztottam az öntapadós tépőzárakat a váll és az oldalsó részekre.
* Készítettem még egy sárkányt, s azzal díszítettem a páncél mellkasrészét.

3.) Övrész

* Hullámkartonból vágtam egy övrészt, Bala derekára méretezve, valamint két trapéz idomot.
* Bekasíroztam őket, majd az öv két végére felragsztottam az öntapadós tépőzárakból egy-egy kis darabot.
* A trapéz idomok helyét Balán megkerestem, hogy pont a combjait takarják, majd hátulról egy szélesebb ezüst öntapadós fóliával rögzítettem, de úgy, hogy egy kis rés maradjon az övrész között, hogy szabadon tudjanak "lifegni", valamint kettőjük között legyen akkora távolság, hogy a pacinak meglegyen a helye.
* A képen megint csak nem látszik, de utólag készült még rá Bala kérésére egy kardtartó rész. Hullamkartonból egy téglalap, kasírozva, félkörbe hajtva, s az övrészre kétoldalas ragasztószalaggal felrögzítve.

4.) Kard

* A kard pengéjének két részét hullámkartonból vágtam ki, majd hogy íve is legyen a pengének, közéjük kartoncsíkokat ragasztottam be ragasztópisztollyal. Mindkét oldalról bekasíroztam a fényes ezüst öntapadós fóliával, s itt közvetlenül körbevágtam a karton mentén a lelógó fóliarészeket. A penge széleit ezüst színű szigszalaggal húztam össze.
* A kard keresztrészét sima kartonból vágtam ki, szintén két példányban, majd bronz színű fóliával kasíroztam őket. Az első kartonnál itt ráhagytam a szélénél, s visszahajtottam a másik kartonra. A második kartonfélnél már pontosan vágtam kia a fóliát a keresztrész kontúrvonalának megfelelően, s azt pontosan kasíroztam fel a kartonra, így eltakarva a korábbi visszahajtásokat.
* A papírhengert bemetszettem a feléig a sniccerrel, egy szélesebb vájatot kialakítva. Ebbe csúsztattam be a keresztrészt, majd a pengerész végét. Végül fekete szigszalaggal körbetekertem a markolatot.

5.) Sisak

* Sok lovagi sisak fotóját megnéztem a neten, hogy milyen legyen, s végül ez lett a győztes.
* Az alkatrészeket megszerkesztettem először papíron, majd átmásoltam őket kartonra, s kivágtam.
* A sisakrészt ezüst öntapadós fóliával bekasíroztam, a széleken visszahajtásokkal, majd kétoldalas ragasztószalaggal sisakká zártam össze. A felső szélén a fóliát túllógattam, hogy a sisak felső részét azzal tudjam elsődlegesen rögzíteni. Ehhez jó sűrűn bemetszettem a fóliát, s alulról tartva a körlapot, szépen sorjában ráhajtogattam a "fóliafüleket". Ezután egy pontos méretű köralakú ezüst fóliával a tetejét is bekasíroztam.
* A rostély szemrészét és a kis szellőző lyukakat sniccerrel kivágtam, majd ezüst öntapadós fóliával bekasíroztam, a széleken ráhagyással, s visszahajtással. A szellőzőlyukaknál a felesleges fóliarészeket sniccerrel kivágtam.
* A díszítő részeket bronz színű öntapadós fóliával bekasíroztam, ráhagyással, s visszahajtva. Miltonkapoccsal díszítéseket készítettem, mint a pajzsnál, majd ragasztópisztojjal rögzítettem a megfelelő helyükre.

* A rostély billenthetőségével megküzdöttem, de győzedelmeskedtem. A kivágott részeknél még csak két alkatrész látszik erre a célra, de rá kellett jönnöm menet közben, hogy nem elég kettő, négy kell. Ezeket is kasíroztam, majd a sisakhoz és a rostélyhoz rögzítettem őket miltonkapoccsal. A miltonkapocs belső részére kartonból kis korongokat vágtam, mintegy alátétként, hogy billenteni lehessen a rostélyt. Ezeken a részeken különösen levédtem a kapcsok szárát a fentebb leírt módon, hogy nehogy sérülést okozzanak a sisak használata közben.

2010. február 22., hétfő

Zokniparipa (Folyt köv: Készülni fog valami ...)

Kissé ugyan megkésve teszem közzé, de elkészült időben a farsangi kelléknek (is) szánt paripánk. :)

Az eredeti ötletet itt leltem.
És hogy minden együtt legyen, újra kezdem paripánk születésének leírását:

Hozzávalók:
- fél pár zokni
- seprűnyél
- cérna
- töltő flíz
- filc
- műbőr
- heveder/ripsz szalag
- függönyzsinór
- függönykarika
- gomb
- fonal
- papír
- cérna, olló, varrótű
- szög, kalapács
... és egy adag kreatívkodási vágy és nem utolsó sorban szabadidő :)



1.) Zokni kitömése

A töltőflíz jelentem most is nagyon jól bevált, csak ajánlani tudom, ha valamit tömni kell kreatívkodáskor.


Bala nagyon lelkes segítőtársam volt ebben a munkafázisban :)
Először a fejet tömtük ki, majd belehelyeztük a seprűnyelet, amit jól odaszögeltünk a buksi tetején, hogy ne tudjon majd kicsúszni. Ezután pedig kitömtük a nyakrészt is. Mikor ezzel megvoltunk, a zokni szár részét, ami ugye itt a nyak alja lett, szigszalaggal jól ráerősítettem a nyélre.

2.) Fülek

A műbőr vásárlásakor találtam egy nagyon jó kárpitos pihe-puha anyagot, amit a fül külsejének szántam, így kétféle anygból készült. Kívül lett pihe-puha, belül pedig műbőr. Ennek megfelelően 2x2 db fület szabtam ki, majd páronként pelenkaöltéssel összeöltögettem, majd az alját behúztam, hogy meglegyen az íve. Végül felvarrtam őket a megfelelő helyre.


3.) Pofa + Sörény
A pofarészt a zokninak azon a részén, ahol a lábujjvarrása van, körbe kötöttem egy hímzőfonallal, s átszúrva a pofarészt, egy másik fonalhurokkal kialakítottam a száját.

A sörénynek szánt fonalból egy jó nagy mesekönyvre feltekertem 6 adagban az egész gombolyagot. Mikor eggyel elkészültem, akkor lehúztam a könyvről és a közepén jó szorosan összekötöttem. A hat "masniból" ötöt hosszabb szálúnak (sörénynek) , egyet pedig rövidebb szálúnak (frufrunak) készítettem. Az öt nagyobb "masnit" egymás mögé sorakozva felöltögettem a nyak felső részére, a "masnik" közepénél, a fülek mögül indulva. A frufrunak szánt "masnit" a két fül közé varrtam fel, úgy, hogy a nyél szegecselését majd eltakarja. A "masnik" felvarrása után a fonalhurkokat mindenhol szétvágtam.

4.) Szemek

A Nagyimtól örökölt gombhalom hosszas túrása után akadtam rá az éppen lószemnek beillő anno szerintem kabátgombnak szánt fekete csodákra. Fehér filcből vágtam két, a gombnál kicsit nagyobb átmérőjű kört, a gombok alá. A két szem felvarrását egy időben csináltam, és a zokni belsejében egymással összehúztam őket, így egy kicsit beljebb süppedtek a zokniba, így mélyebben ülő szempárt kaptam.

5.) Kantár/hám + Gyeplő

A kantárhoz a ripsz szalagból levágtam a következő hosszúságokat: 1x18cm, 1x13cm, 1x10cm, 2x23cm (ez persze függ a fej méretétől). A szalagok végeiből először visszahajtottam 1-1cm-t. A két legrövidebb szalagot rávarrtam a két függönykarikára úgy, hogy egyöütesen egy kört alkossanak, ezek kerülnek a pofarészhez. A két leghosszabb szalagot szintén felvarrtam a függönykarikákra , ezek futnak hátra a nyakhoz. A megmaradt szalag kettős felvarrásával kialakítottam a nyaknál futó kantár részt (ez köti össze a két hosszanti szalagot). A kantár felhúzása után a hosszanti szalagok végeit felvarrtam a sörény tövéhez, úgy, hogy rejtve legyenek.
A gyeplőnek szánt függönyzsinór két végét átfűztem a függönykarikákon, s visszahajtva önmagára szigszalaggal rögzítettem.

Ui.: És ugyebár lovagnak nem csak lova van, hanem páncélzata és egyéb kellékei. Na ez lesz a következő bejegyzés tárgya. :)

Tavaszváró giveaway Lilangnál

Ismét pályázok, most Lilang-nál a csodaszép festett fonalaira :)

Játsz Krisztallittal!

Krisztallit ékszerei elbűvöltek :), s jelentkeztem a játékára.



Mostmár csak reménykednem kell vagy agykontrolloznom. De lehet, hogy egyszerre a kettőt teszem, s talán célt érek :D